Rendes olvasóink reggeltől estig csak nyelvészettel, logikával és informatikával foglalkoznak és már tudják hogy kikapcsolódni is csak igazi geek módjára lehet nekik és elolvasták már nem rég ajánlott Logicomix képregényt. A kód feltörése (Breaking the Code) film Hugh Whitemore azonos című színművén alapszik, melyhez a szerző segítségére volt a nagyszerű matematikus és Turing-fan Andrew Hodges (akinek The Engima című kultkönyve szintén alap!). A feltörni kívánt kód a németek hírhedt enigmája, a feltörő Alan Turing, a helyszín Bletchley Park, Anglia.
Habár Turing tényleg zseniális figura volt és érdemeit nem lehet megkérdőjelezni, nem árt megjegyeznünk hogy az enigma feltörése nem vele és nem Angliában kezdődik. Az enigma korai verzióját már a lengyelek feltörték a híres Biuro Szyfrów keretein belül működő kutatóknak köszönhetően, eredményeiket pedig átadták a szövetségeseknek miután országuk elveszett. (Aki nagyon szereti a háborús filmeket, annak a lengyel kódtörőkről szóló Sekret Enigmy film kötelező!)
Persze a németek bonyolítottak kódjukon, ezért mire a ködös Albionba értek a lengyel eredmények szükségessé vált egy olyan szerkezet megalkotása amely képes megbirkózni a megnövekedett számításigénnyel. Itt került a képbe hősünk, Alan Turing. A matematika megalapozása Russel paradoxona után égetővé vált, ezért Hibert, Gödel, Russel és még sokan mások megpróbálták menteni a menthetőt. Gödel tétele azonban megmutatta hogy ez nem is olyan egyszerű, hiszen egy rendszer minden állításáról nem tudjuk eldönteni hogy bizonyíthatóak-e. Turing On Computable Numbers with An Application to the Entscheidungsproblem írásában ezt gondolta tovább, de beszéljen inkább ő helyettem:
Persze a Turing gép fogalma egy elméleti konstrukció, megvalósítása inkább a Neumann elven működő mai számítógépekhez közelálló szerkezet. De a lényeg hogy ami kiszámítható (vagy mechanikusan - azaz egyszerű szabályokkal leírható módon - megoldható) az egy Turing géppel kiszámítható akár automatikusan is (persze a való világban nem tehetjük fel hogy végtelen ideig fut egy program vagy hogy végtelen memóriája van...).
Attól hogy hősünk jól végezte munkáját, sajnos még akadtak gondjai. Abban a korban még nem igazán voltak toleránsak a homoszexuálisokkal szemben. Bletchly Parkban még elnézték hősünk viselkedését, habár a konvenciókkal mindig voltak problémái.
Sajnos később Turingot kényszergyógykezelésre küldték amit viselt ameddig tudott, de 42 éves kora előtt ciánmérgezésben elhunyt (több mint valószínű hogy öngyilkosságot követett el).
Derek Jacobi játéka egyedülálló, még Turing beszédhibáit és gesztusait is átadja a képernyőn. A történet nem pörög annyira mint egy akciófilmben (aki erre vágyik, a témába illő Engima filmet nézze meg inkább), de nem vontatott, nekem a mai klipszerű jelentek után kifejezetten felüdülés volt egy lassabb film. Akinek bejött a Logicomix, vagy érdekli a logika és a matematika története bizonyára élvezni fogja a filmet, de nem kell félni, maga a sztori minden formális előismeret nélkül is követhető és élvezhető (mert mégis csak film, aminek középpontjában egy ember áll, nem pedig annak tudományos munkássága).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése