2011. augusztus 7.

Könyvismertető: Számítógéppel emberi nyelven

Tolnai Tímea vendégposztja

Mi történik akkor, amikor találkozik a mérnöki szakértelem és a nyelvészi tudás? A bonyolult algoritmusok hatására a számítógép „megérti” az emberi nyelvet, lekódolja saját nyelvére, s így képessé válik a szöveggel kapcsolatos műveletek elvégzésére: keres, ellenőriz, elemez, fordít. Az elsőre bonyolultnak tűnő témakört a szerzők a laikusok számára is könnyen érthető nyelven rengeteg ábrával és gyakorlati példával teszik még befogadhatóbbá az olvasottakat. A hétköznapi felhasználó által nap mint nap alkalmazott számítógépes programok nyomán teszik érthetővé a keresés, fordítás illetve helyesírás-ellenőrzés menetét.


  • Prószéky Gábor – Kis Balázs: Számítógéppel emberi nyelven. Intelligens szövegkezelés számítógéppel
  • Szak Kiadó, Budapest, 1999







Gondolkodtak már azon, milyen háttérműveletek zajlanak miközben szövegszerkesztőjükben tevékenykednek, vagy böngészőjükben laza csukló – mozdulattal a „Fordítás” gombra kattintanak? Biztos sokan bosszankodtak már a szövegszerkesztő helyesírás – ellenőrző programjának sokszor értelmetlen hibaüzenetein, vagy örvendeztek a keresőrendszerek gyors és eredményes munkáján. Mindezen feladatok ellátása nem lenne eredményes, ha az informatikusok és a nyelvészek össze nem fognak. Prószéky Gábor és Kis Balázs a Számítógéppel emberi nyelven című könyv szerzői is ezen szakterületek képviselői. Míg Prószéky nyelvész – matematikusként, addig Kis mérnök – informatikusként szerzett tudását osztja meg az olvasóval számítógépes szövegszerkesztésről, keresésről, fordításról, helyesírás-ellenőrzésről. A könyv négy nagy fejezete mellett előszót, bevezetőt és függelékeket is tartalmaz, a terjedelmes szakirodalom lista pedig támpontot ad az érdeklődők számára.

Mit „csinál” a szöveg a számítógépben? Hogyan alakul át s válik a girbe-gurba betű informatikai kóddá? Erre ad választ az első fejezet, mely a „Szöveg a számítógépben” címet viseli. Áttekinti a karakterkészleteket, illetve a főbb karakterkódolási szabványokat (pl.: ASCII). A szöveg szerkesztésének menetének bemutatása kapcsán kitér a fontosabb formanyelvek (TEX, RTF, PDF, HTML) bemutatására is.

A következő fejezetben a helyesírás-ellenőrzés elméletébe tekinthetünk be, mely taglalja a tipikus hibaüzeneteket (karakterhelyesség, nyelvhelyesség, stílus, tipográfia), valamint kitekint a hazai és nemzetközi kutatások eredményei felé is, melyek főleg a szóellenőrzés korlátaira, a szóellenőrzés, szófelismerés menetére, a természetes nyelvek szókészletének modellezésére, szótárak és lexikonok számítógépes megvalósítására valamint a morfológiai elemzésre fókuszálnak. Felsorolja a magyar nyelvhelyesség – ellenőrző programok feladatait, valamint az elválasztó programok és a számítógépes szinonimaszótár működésével is megismerteti az olvasót.

A harmadik fejezetben a számítógépes keresés működését, keresőprogramok logikai képleteit, és működő alkalmazásokat (keresőgépek pl.: Microsoft Index Server, intelligens szövegkeresés és csere pl.: Microsoft Word – Find All Word Forms, tartalomkivonatolás pl.: Microsoft Word AutoSummany) veszi sorra.

Tudta, hogy a számítógépes fordító programokat a ’60-as évek Amerikájában elsősorban katonai célokra kezdték el kifejleszteni? Az utolsó fejezetben a számítógépes fordítás működésével és történetével ismerkedhetünk meg. Bár a fordítás még napjainkban sem valósulhat meg emberi felügyelet nélkül, azonban terjedését elősegítette az internet és a globalizáció hatása, a távolságok áthidalásával ugyanis egyre nagyobb igény alakult ki az idegen nyelvű szövegek lefordítására. A szerzők a fordítórendszerek működési elve mellett a mondatelemző programokra és a mondattani modellezésre is kitérnek.

Tanulságos olvasmány ez az érdeklődőknek, tankönyv a nyelvészeknek, és haladási irány az informatikai pályán lévőknek. Kézzel fogható példája, hogy mire képes két különböző tudományágak akkor, ha sikeresen együtt tud működni.

Nincsenek megjegyzések: