2011. szeptember 22.

Twitter az oktatásban (?)

Korábban A tömegkommunikáció hatása az anyanyelv elsajátítás menetére című posztban esett már szó a közösségi színterek közkedvelt használatáról. Most ezek közül is a Twitter használatába szeretnék egy kis bepillantást engedni, és annak oktatásban való felhasználási módjairól, lehetőségeiről lesz szó.
 
Először is említsünk pár szót a világ legkedveltebb csiripelő oldaláról, a Twitterről. A Twitter ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, mely lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy rövid bejegyzéseket vagy egymásnak szánt üzeneteket írjanak (formázatlan szövegként, maximum 140 karakter hosszúságban) SMS-ben, a Twitter honlapján, azonnali üzenetküldő alkalmazásokon, egyéb, a Twitter API-t használó programokon (például Tritterrific) vagy webes szolgáltatásokon (például Netvibes) keresztül. A Twitter rendszerét 2006 októberében a San Franciscói Obvious Corp. létesítette (lsd itt).
A e-learning avagy az online oktatás számos szoftverrel, illetve felülettel szivárgott be a köz- és a felsőoktatásba. A közoktatásban a digitális táblák, elektromos palatáblák, online naplók jelentek meg, a felsőoktatásban az Egységes Tanulmányi Rendszer (etr) a Neptun Rendszer a Coospace illetve a Moodle rendszere. Ezeknek előnye és hátránya is egyben az, hogy zárt rendszerként működnek, azaz az adott intézmény tanulói a tanulmányi felelősöktől kapott jelszóval és felhasználónévvel tudnak bejelentkezni. Mindegyik felület alkalmas fórumokon való kommunikálásra, e-mailek küldésére, dokumentumok megosztására pedig a Moodle és a Coospace hivatott. A közoktatás ezzel szemben még kicsit le van maradva az e-learninget tekintve. Ezért lenne kitűnő lehetőség a Twitter felületének ez irányú kihasználása.
A közösségi oldalak oktatásban való felhasználása nem új keletű gondolat. A digitálistananyagokat fejlesztő szakemberek régebb óta foglalkoznak ezen oldalak tanulmánnyal kapcsolatos összefüggéseivel. Így például Amerikában, kutatók vizsgálták azoknak a felsőoktatásban részt vevő hallgatóknak a tanulmányi eredményeit akik Twittert használtak a vizsgákra való felkészülés alatt (lsd itt). A kutatás megállapította, hogy a gördülékeny és folyamatos kapcsolattartás nem csupán a diákok eredményére, de munkakedvére is kihatott. Motiváltabbak, és elhivatottabbak lettek azoknál a társaiknál, akik nem használták a szolgáltatást. Első éves főiskolások (125 fő) vettek részt a kísérletben, akik közül 70-et kértek fel arra, hogy tanulás céljára használja a Twittert. A többi tanuló csupán hagyományos eszközökkel kommunikált egymással. A twitterező csoport tagjai között a hetek múltával egyre aktívabb kapcsolat bontakozott ki a posztok számát tekintve. A Twittert használó csoport a félév végén 0,51-dal magasabb átlagot produkált, mint a Twittert nem használó társaik.

Az e-lairning szempontjából a Twitter rengeteg hasznos segítséget kínál. Nem pusztán a felületet, az azonnali időben közzétehető bejegyzéseket, a kurzusok/tantárgyak számára létrehozható színtereket, hanem a hashtagen keresztül való szűrést is lehetővé teszi. A hashtag lehetővé teszi, hogy a színtér résztvevői egy adott kódon keresztül megjelöljék az egymásnak címzett bejegyzéseiket. Ez megkönnyíti a bejegyzések keresését, és nyomon követését. Íme egy példa: A képen a Digitális tananyagfejlesztés című kurzus által használt hashtag alkalmazása látható:



A tanulás-tanítás folyamatában a pedagógus optimális esetben törekszik arra, hogy közös nevezőt hozzon létre a diákjaival. A fiatalok többsége manapság már aktívan részt vesz/jelen van a közösségi portálokon pl.: Twitter, Facebook. Hozhatunk létre osztályunknak/csoportunknak külön felületet, ahol lehetőség van feladatok kiosztására, problémák megbeszélésére. Felajánlhatjuk online segítségünket a házi feladatok, házi dolgozatok elkészítéséhez, vagy az órán meg nem értett területek kijavításához. Ezen kívül házi feladat helyett esetleg a Twitteren is feldobhatunk számukra egy-egy problémát, melyet hozzászólásaikkal, virtuális vitával, vagy ötletbörzével oldhatnak meg. Ez hasznos, hiszen számukra ismerős terepen juthatnak szóhoz, mindenki saját üteme, kedve, ideje szerint. Biztos, hogy mindenkire sor fog kerülni, s a bátortalanabbak is írnak pár sort, hiszen személytelenebb jellegű, mint a szemtől szembe történő kérdezz-felelek.

Nyitottság, rugalmasság és némi idő ráfordítása szükséges csupán ahhoz, hogy ezzel az új online oktatási formával tegyük változatosabbá és élményszerűbbé az oktatást. Használjuk ki a lehetőségeket!

1 megjegyzés:

Istvan Nagykovacsi írta...

A mudli meg a coospace alapvetően jó dolog, dokumentummegosztás pd. teljesen. Csak döntsék már el, hogy melyiket használják, mert az elég idegesítő, hogy egyetemen, de időnként még egy kurzuson belül is hol az egyik,hol a másik!

Amikor viszont ZH-t azon ír a csoport, akkor 10 perc a gépek beüzemelése, valaki biztos nem tud belépni, 10 perc az eredmények elküldése (valakinek biztos elveszik)

Van, amire szerintem a papírnál és a ceruzánál egyszerűen nincsen jobb médium, nem is beszélve arról, hogy sosem lesz annyi számítógép, amennyi diák (Isten ments, nem is kell!)

(matekvizsgát szerintem soha-de-soha nem fognak gépen keresztül írni,annál az egyszerű oknál fogva, hogy arra jár a pont, amit az ember a végső eredmény fölé odafirkált:)